Mostanában elég sok spacesynth albumot megrendeltem, aminek talán örülni kellene, mert nagyon sok korong jelenik meg űr zenei fronton. Egyik nagy várományos volt a Galaxy Hunter új albuma. A postás ma hozta meg reggel, azóta többször meghallgattam már. Bevallom nagy reményekkel ültem le a fotelba, mert az első albumuk igencsak meghatározó volt a spacesynth tömkelegében, már csak azért is, mert Monika Novak énekesnővel akkorát durrant az albumuk, hogy még a legnagyobb mesterek is tátott szájjal tudták megemészteni. Nyilván nem számítottak arra, hogy a már ezerszer "elcsórt" Laserdance dallamokat és hangokat valaki félredobja és egy vadiúj, üdítő spacesynth zenével álljon elő.
Nos a Galaxy Hunter-nek, vagyis Zbigniew Danielewicz, "Zibi"-nek sikerült, persze ehhez a csodához, Monika Novak gyönyörű hangjára is szükség volt. Az első album 10/10-es lett. Ezért is vártam nagy reményekkel az újabb varázslatot. Nos az album nem rossz, de semmi újat nem tud felmutatni, néhol már igencsak "unatkoztam" és léptem a következő sávra. Persze van több kiemelkedő slágergyanús alkotás is benne, de ez akár lehetne a Galaxy Hunter első lemezének további folytatása, mert dallamra és hangokra is teljesen egyezik az első lemezzel, de még mindig fényévekkel jobb, mintha ismert és VST programokkal eltorzított hangokat hallanánk.
A lemez rettenetesen jó dinamikával szól, bár ez el is várható 2010 felé, de úgy látszik, a spacesoundrecords is követi az Audioenergy-t, mégpedig abban a tekintetben, hogy track id-t még csak véletlenül sem égetnek bele a korongba, azért szerintem ez gáz, hogy csak számozott sávokat ír ki a rendszer.
Visszatérve a Galaxy Hunter-hez, a lassú balladák nagyon szépek, igazi álmodozós muzsikák, viszont az nem tetszett, hogy Zibi minden számhoz tudott valami "kommentárt" fűzni, vagyis kezdődik a zene, erre jön Zibi robot hangon és beszél a galaxis szépségeiről, majd beindul a zene és a többi már Monika Novak asztala.
A 13-as szám (Age Of Darkness) elején lévő hangot egyből fel lehet ismerni, Jean Michel Jarre amikor a laser fénybe "nyúlkál" fehérkesztyűben és megszólal az a bizonyos hang, nos itt pont azt a hangot halljuk, egy egész pici ferdítést lehet észrevenni a hangban, egyébként maga a szám is több helyen JMJ-t idézi, de ettől függetlenül nekem nagyon tetszett, érdekes ezt hallani egy spacesynth zenében, természetesen a szokásos előadásmóddal, Zibi robothangjával, majd Monika vokáljával.
Összességében az albumra hat pontot adnék a tízből, szerintem lehetett volna ez sokkal jobb is, főleg ha Zibi "nem pofázna bele állandóan mindenbe", már jobb lenne, de így nálam többet nem ér a néhol már rettentően unalmas album. Azért ennek ellenére több szám is bőven a többször hallgatós slágerek között van.Nos a Galaxy Hunter-nek, vagyis Zbigniew Danielewicz, "Zibi"-nek sikerült, persze ehhez a csodához, Monika Novak gyönyörű hangjára is szükség volt. Az első album 10/10-es lett. Ezért is vártam nagy reményekkel az újabb varázslatot. Nos az album nem rossz, de semmi újat nem tud felmutatni, néhol már igencsak "unatkoztam" és léptem a következő sávra. Persze van több kiemelkedő slágergyanús alkotás is benne, de ez akár lehetne a Galaxy Hunter első lemezének további folytatása, mert dallamra és hangokra is teljesen egyezik az első lemezzel, de még mindig fényévekkel jobb, mintha ismert és VST programokkal eltorzított hangokat hallanánk.
A lemez rettenetesen jó dinamikával szól, bár ez el is várható 2010 felé, de úgy látszik, a spacesoundrecords is követi az Audioenergy-t, mégpedig abban a tekintetben, hogy track id-t még csak véletlenül sem égetnek bele a korongba, azért szerintem ez gáz, hogy csak számozott sávokat ír ki a rendszer.
Visszatérve a Galaxy Hunter-hez, a lassú balladák nagyon szépek, igazi álmodozós muzsikák, viszont az nem tetszett, hogy Zibi minden számhoz tudott valami "kommentárt" fűzni, vagyis kezdődik a zene, erre jön Zibi robot hangon és beszél a galaxis szépségeiről, majd beindul a zene és a többi már Monika Novak asztala.
A 13-as szám (Age Of Darkness) elején lévő hangot egyből fel lehet ismerni, Jean Michel Jarre amikor a laser fénybe "nyúlkál" fehérkesztyűben és megszólal az a bizonyos hang, nos itt pont azt a hangot halljuk, egy egész pici ferdítést lehet észrevenni a hangban, egyébként maga a szám is több helyen JMJ-t idézi, de ettől függetlenül nekem nagyon tetszett, érdekes ezt hallani egy spacesynth zenében, természetesen a szokásos előadásmóddal, Zibi robothangjával, majd Monika vokáljával.
6/10
2 megjegyzés:
Üdvözlet!
Vártam már egy új bejegyzést,hát minden elismerésem jó olvasni az ilyen tesztet is!
Bertino
jo a cikk!
Megjegyzés küldése