ISDMUSIC

Space Sound Records ItaloEuroDisco vol 1.

2010-10-24T05:47:00.001-07:00

Eléggé régen írtam már ide sajnos, mondjuk sem időm, sem kedvem nem volt hozzá, meg talán olyan zenék sem jelentek meg, hogy "tollat" kellett volna ragadjak, de mostanában széles lett az ItalodiscoSpacesynthDancefloor paletta a megjelent zenék terén...

Normális esetben azt gondolná a józan ésszel gondolkodó dallamos italo disco és spacesynth műfajt kedvelő ember, hogy sok újat már nem tudnak kitalálni, így voltam ezzel én is, de ez egy nagy téveszme, többet nem is ringatom magam, ilyen bugyuta elmélkedésben. Az elmúlt hónapok alatt, olyan fülbemászó dallamokat írtak, hangszereltek és főleg pénzeltek, amelyek simán leiskoláznak jó pár, az italo disco fénykorában jeleskedett legjobb melódiákat is.

MONIKA NOVAK, hirtelen nagyon felkapott lett, amióta "lógva" hagyta Zibi-t, hogy egyedül vadászkodjon a galaxisban, bár Zibi gyorsan kiképezte Anette-t, akinek bár nincs olyan jó hangja, mint Novak kisasszonynak, de nagyobbak mellei, és jobban is mutat a színpadon, kétség kívül, mintha vele sikeresebb lenne. Anette tulajdonságait, többen előnyben részesítették már azóta, több space együttes, illetve előadó kérte, hogy néha napján nála "kössön ki", bár az elsősorban azért AM SAMURAI mester barátunk jeleskedik.

Visszatérve MONIKA NOVAK-hoz, akit mostanában előszeretettel foglalkoztatnak a NICOLOSI italo disco agytrösztök, legalábbis az én számomra mindig azok maradnak. A MENTION új slágerében ismét az állát keresi a hallgató, és bár én nem szeretem az instrumentális változatokat, de itt még azt is nagyon jó hallgatni, rendkívül dallamos és fülbemászó sláger, a STRANGE WORLD után a NO CHANGES (ez nem szerepel a korongon), vagyis "nincs változás", mert ez a melódia is hozza, amit elvárhatunk a fent említett PAGANINI "elvtárstól"! Nagy gratuláció!

Ha már szóba került Zibi, régebben többször is írtam, hogy a tököm kivan, hogy a legtöbb szám elején, valami CB rádió féleségbe dumál percekig a napkitörésekről, a csillagokról, meg, hogy Darth Vader azon napon éppen, milyen boxer alsót húzott a valagára, hát engem ez marhára nem érdekelt már, írtam is ez miatt neki, persze csak megemlítve, hogy szerintem néha unalmas, de ha lehet ne sértődjön meg ez miatt, és csak véleményemet írtam le. Hogy most én is nyomtam-e a latba, vagy más is megerősítette, hogy változtasson, közben teltek a hónapok és vége az lett, hogy 180 fokot fordult a GALAXY HUNTER és vele együtt ZIBI és ANETTE is, ugyanis inkább lehet már italo disco együttesnek nevezni őket, mint a spacesynth egyik meghatározó bandájának, ez marha jót tett nekik, hiszen ZIBI nagyon jó balladákat képes egyik napról a másikra írni és azt megfelelő hangszereléssel a stúdióban el is készíteni. Nem hiába, a GH mostanában az egyik legnagyobb kedvenceim közé lopta ismét vissza magát.

MIRKO HIRSCH, a Németek új üdvöskéje, aki jelenleg "rettegésben" tartja a slágereivel az italo disco társadalmat, mert olyan dinamikával és dallammal szólalnak meg a dalai, hogy az elképesztő, persze aki eredeti "hatszögletű" elektromos dobot használ és ehhez társít kiváló VST pluginokat, meg jó pár szintit is kapcsol mellé, az nyilván nem csodálkozik rajta, hogy messze nem gépiesnek hangzanak a számai. Oké, aláírom, hogy az énekelést még tanulnia kell, de ezt nagyon jól ellensúlyozza, hogy visszhangosítja a hangját meg rendesen felkeveri effektekkel. Engem nem érdekel, hogyan csal, a számai meggyőztek, főleg a FIRE, amely akkorát bír szólni, persze minőségben, hogy a tető kiszakad a dinamikától.

Aztán egy igazi olasz, RICCARDO CAMPA. A spacesoundrecords felkarolta az öreget, mert nem volt aki rendesen hangszerelje a zenéit, láttak benne potenciált, most úgy néz ki a dolog, hogy a milliomos Lengyel származású és az USA-ban élő Marek főnők, ha kiadja az ukázt, akkor nagyon szívesen hangszerelik ebben az esetben, főleg a Lengyel spacesynth billentyűsök Riccardo Campa számait, akár még AM SAMURAI is beugrik pár billentyű koptatásra. Szóval Riccardo számai és eléggé meggyőzőek mostanában, bár a fetrengős dallamokat csak egyszer bírják eljátszani, a kérdés, hogy mi a fenéért? Példának okáért, a "The Mistress Of My Heart" elején induló szenzációs dallam, csak egyszer hangzik el, meg szerintem túlzásba vitték a mély keverését, mert wav-ban is torzul picit, ez rontja nálam az összképet sajnos.

MARC FRUTTERO, ha akar, akkor tud az öreg, az új SSR lemezen, a Miracle Of Love című száma elég jól hangszerelt és merengős, bár jobban örültem volna, ha több effektel turbósítják Marc hangját, de elég jól énekel ettől függetlenül. A szám tetszik, nem megunható és érdekes dallama van.

VISION TALK, a múltkor eléggé lehúztam őket, úgy gondoltam nem igazán éri meg megvenni a dupla CD korongot, mert nagyon újat nem tudtak mutatni, a mostani korongra is felkerült talán a legjobb italo disco stílusú hangszereléssel készült számuk, ami elég méltóan trónol a többi előadó mellett, bár a túl gépies hangzáson még most sem tudtak teljesen túl lépni, talán nem is akarnak.

A dob effekt kimondottan nem tetszik, viszont az alap az most rendesen oda teszi magát, és az énekes, Richard Flow hangját is kezdem megszokni. Azért itt egy full HD videó tőlük, az egyik legjobb számukból, a DINA TANKAR, magyarul SAJÁT GONDOLAT címmel.

TIZIANA RIVALE, vagy LETIZIA OLIVIA eredeti nevén, gondolom az rögtön feltűnt mindenkinek, hogy nagyon ismerős az ének mellett megszólaló hangszerelés, hát persze a GALAXY HUNTER nyomja alatta, persze ez nem von le semmit abból, hogy jól sikerült dallamos zenét halljunk, hiszen itt is kezd kialakulni már egy olyan "beltenyészet", mint anno a nagy italo disco korszakban. Amiben természetesen semmi kivetni nincsen, hiszen így készültek és készülnek a legjobb zenék, a legtöbbször persze kitalált álneveken.

Mindenkit nem akartam kiemelni a lemezről, bár nagyon erős a sorozat első darabja, mindent fillért megér, a hangmérnöknek is azon a napon nem volt bedugulva a füle, jól csarvagatta a keverőasztalon a potmétereket, meg a többi kütyüt is jól kezelte, szóval nagyon jó minőségben szól a korong. Talán, ELEN CORA (Sleeping In Your Hands) számát éreztem egy kicsit tompábbnak a többi között, de elhanyagolható különbség volt ez is, persze az egyik legjobb száma került fel neki is erre az albumra, elképesztő, hogy OLEG RISEV milyen muzikális beállítottságú, a szám rettentő dallamos és nagyon szép szinti hangokat hallhatunk, CORA hangja már már túl visszhangosított is talán ebben a számban, ettől függetlenül elég szépen énekel, és szépen ejti az angol szavakat, orosz leányzó létére.

Persze nem maradhatnak ki az egyik legnagyobb kedvenceim, nevezetesen Daniel Pettersson és Marco Rochowski képviseletével, a RETRONIC VOICE, ők is két számmal képviseltetik magukat a lemezen, melyeket régebben már kielemeztem, akkor is megkapták a top1 csillagot tőlem, most is megkapják, mert végre így teljes terjedelmében hallhatom ezeket a remekműveket, nem csak demó formájában. Remélem hamarosan megjelenik végre a saját albumuk, mert az új sláger, a BESSINIA, amit a szintén kiváló énekes tudású hölgyel, ALISIA-val együtt énekelnek, jelenleg olyan magasan ver mindent (nálam), hogy arra nincs már normális szó, mármint a spaceitalo kategóriában, köszönhetően Daniel rettenetesen kellemes hangjának és énektudásának, na meg persze Marco mester muzikalitásának. Egyébként AM SAMURAI mester is csinált ebből egy melankolikusabb változatot, aminek a Chillout Remake címet adta, és természetesen ő készítette a videót is, amit full HD-ben meg is nézhettek.

A korong simán megéri a pénzét! 9/10!

14db nagysikerű számot tartalmaz, természetesen a hosszabb változatokkal.

01. Mirko Hirsch - Fire (Long Version)

02. Galaxy Hunter - Running High

03. Retronic Voice - Menace To Society
04. Tiziana Rivale - Take Me In Your Arms
05. Riccardo Campa - Mistress Of My Heart
06. Eddy Huntington -Warsaw In The Night
07. Marc Fruttero - Miracle Of Love
08. Vision Talk - Wave My Last Goodbye
09. Elen Cora - Sleeping In Your Hands
10. Riccardo Campa - Delantero
11. Armando Ferro - Stay Late With Me Tonight
12. Tiziana Rivale - Don't Be Alone
13. Mirko Hirsch - All The Night
14. Retronic Voice - The Awakening

Remélem, ennél csak jobbak lesznek a jövőben, ha gondolod kommentáld itt, vagy az SG fórum ISD topikjában.

Vision Talk - Elevation

2010-03-31T03:40:00.000-07:00

Elég sokat kellett várnom, mire a megjött a lemez. Hogy megérte vagy nem, az hamarosan kiderül...

A borító egyszerű, mint az egyszer egy, valami zöldes ég, vagy villámlás a háttérben, előtte pedig magányosan egy villanypózna szerűség. A belső oldalon sem sokat tudhatunk meg, maga a svéd synthpop együttes tagjainak a felsorolása, számcímek, szerző és dalíró(k), etc... A lemez(ekre) simán a borító háttere van "rámásolva", sárga és az eredeti zöld színben. Jah, a hányinger el is kapott, ha kibontáskor ez volt a cél.
Nálam elég sokat nyom a latba, egy igényes borító megtervezése is, úgy látszik a bandánál a grafikus ember éppen szabadságon volt. Egyelőre ezt a prímet, mármint a borító igényességét, Ernesto második albuma viszi, amelyet Allofmusic barátom készített, és ezt nem elfogultság kérdése, egyszerűen zseniálisan és szépen van megtervezve a borító, az már más kérdés, hogy - allofmusic elmondása alapján- nem éppen úgy alakultak a színek és a kontrasztok a megjelent lemezen, ahogy ő eredetileg elképzelte.

Akkor irány a hifi... hoppá! Ez a lemez "fucking" jól szól, a hangmérnök nagyon értette a dolgát, hihetetlen dinamikusan szól a korong, szinte minden szám alatt. A plusz korongról nem írok, mert azok már ismert zenék, Dina tankar és a többi... Engem csak az új érdekel, az első szám a "confession", szinte semmi újat nem hozott, mint amennyire megismertem az együttes már megjelent számait. A címadó dal, az "elevation" annyira shit zene, hogy örültem is, hogy 3-4 perc közötti a hossza, bár ez elmondható a többi számról is, hogy 3 percnél alig hosszabbak, hála az égnek! A következő szám is arra volt elég, hogy egyszer meghallgassam, a "nova", viszont tetszett, ez eléggé hajaz a Yazoo kitűnő lassú számaira.

Igen, amiről még nem írtam, hogy ez lehetne sokkal jobb is, ha Richard Flow inkább a szintiket törölgetné és nem énekelne, mert azt nagyon nem tud, és svéd létére az angol kiejtése is eléggé silány, bár ugye a neve alapján azt gondolnánk, hogy ő vérbeli angol, nem, csak ott született eme név alatt, pedig a svédek nagyon szépen ejtik az angol szavakat többnyire. Ami még nem tetszett, hogy túl "gépies" nekem ez a hangzás, mármint olyan értelemben, hogy a legtöbb számnál úgy éreztem, hogy commodore 64 szuper számítógéppel készítették ezeket a remekműveket, de azért nem mindegyik ilyen. Az "I'm not Like You" egyébként egy kellemes szám lenne, ha a refrént nem cseszték volna (itt is) el, mert végre a csajszi (Mimmikry) énekelt, és elég jó hangja is van, de a refrén a hülye szöveggel egyetemben olyan hatást kelt, mintha nem is illene bele a zenébe. A svéd szövegű számoktól és ezzel együttesen a faszi hangjától a falra tudtam volna mászni, semmi dallam, semmi énektudás, semmi olyan a zenében ami megtudott volna fogni. A "Warld 2.0" elég jól indul, ekkor jönnek a fent említett hibák, amivel egy pillanat alatt hazavágták az egész számot, illetve többségében az egész albumot. A "One Predicion" viszont elég jó zene, olyan autópályára való, bár a szövege óvódás szintű, bárgyú faszság!

A bónusz lemezt inkább ne is rakták volna bele, egyrészt az ismert számokat tartalmazza, másrészt semmi kedvem olyan slágereket hallgatni, commodore 64 játékzene aláfestéssel, mint Fancy - Slice Me Nice című örökzöld nótáját.
Végszóként annyit írnék még, hogy ezért a lemezért senki ne adjon ki pénzt, egyszerűen nem éri meg az árát, annyira silány minden szempontból, kivéve a minőségét, mert az elsőosztályú, de azzal nem megyünk semmire, ha egyszeri meghallgatás után, többet nem fogja a lézerünk karcolni. A tízes skálán nem ér többet egy kettesnél, azt a két pontot pedig elsősorban a minőségéért és a dupla kiszerelés miatt kapja. Jó napot!

2/10

Sunnyboy - Angyal (Angelo), egy újabb magyar remény(ség).

2010-02-14T23:54:00.000-08:00

SandroDJ-t a LazaRádió által ismertem meg és lett a sztrádán keresztül nagyon jó haver. Azt mindenesetre tudni kell róla, hogy a srác a legjobb rádiós dj közül való, akár országosan, de legfőképpen a Lazarádión belül is magasan élvezetesebben vezeti le a műsorait, mint bármelyik dj, bár van ott több profi is még.

Az eredeti dal valamikor a 98-as években látott napvilágot, anno SandroDJ és Synthleslie barátaim belefogtak egy projektbe és nagyon úgy néz ki, hogy ennyi idő után végre beérik az a bizonyos gyümölcs. Az angyal című számot, én először a lazában hallottam, valamiért akkor nem tűnt fel, hogy ezt Sandro énekli, csak arra lettem figyelmes, hogy egyre többször dúdolom, minél többször lejátszották ezt a szép dalt. A szövege is igen szívbe markoló, nagyon dallamos és rímes, furcsa tényleg, hogy ennek a remekműnek ilyen sokáig kellett "várnia" arra, hogy végre felfigyeljenek rá a neves Dj-ék, és még nevesebb osztrák ARC kiadó.

ANGYAL (eredeti)

2008-ban küldték el a kiadónak a dal eredetijét. A legelső visszajelzést, (02- 03-Track) a spanyol Juan Martinez küldte. Amelynek a végleges (Track 04) eredménye egy Brazíliában kiadott VA-CD-n volt hallható. Mivel a dal egy az egyben az Angyal átirata volt, és nem Sunnyboy néven jelent meg, a spanyol kapcsolat megszakadt, mondjuk ez érthető is.

Aztán egy MAGYAR Dj STUDIO68 (Track 05-06) munkája következett, ahol én is kivettem a részem -említi SYNTHLESLIE- a stúdió munkákból. (Track 07) Valamint Sandro kérésére egy kicsit dinamikusabb hangzással (Track 08) egy RMX készült el, de ez tényleg csak hangzásban változott 10 év után.

A nagy áttörés az olasz kapcsolat révén jött létre. Ekkor lett lefordítva a dalszöveg, ebben segítségre volt Synthleslie húga, aki olasz szakos tanár, ekkor ismét előtérbe került, hogy megpróbálják a dalt "világ körüli" útnak indítani.

Az eredmény körülbelül két hónap leforgása után jelentkezett. Egy orosz stúdióban, nevezetesen MOTEL St. GEORGE nekifogott és elkészítette a dal 2009-es két változatát is. A harmadik SLOW RMX PIANO (vagy LENTO) stílusban jelenleg készülőben van!
A kész maxi felvétel, 2009. 07. 10.-én lett szétküldve kiadókhoz és a rádióknak. Valamint sok neves DJ-nek is. MOLELLA, GIGI D'AGOSTINO, GABRY PONTE, CRISTIA LAVINO, LUCA ZETA, ARC RECORDS. A rádiók közül megkapta az egyik legismertebb, az ITALODANCE NETWORK is, amit ugye nem akárki irányít: DJ POWER.

ANGELO (SL remix)

A következő lépés az angol nyelvű változat lesz, amelynek a kiadója az ARC Records Austria lesz, mely a nagyszerű italodisco vérrel megáldott Cliff Wedge albumát is kiadta. Sajnos az elmúlt tíz év alatt, egyetlen magyar kiadót sem érdekelte ez a nagyszerű szám, de mostanában viszont hirtelen nagy lett az érdeklődés utána, persze most már vakarhatják a fejüket, mert három éves ARC szerződés tulajdonában van minden jog.

Sok remix készült a dalból, a legtöbb nagyon tetszik nekem, de inkább a dallamosabbak, mivel az én ereimben is a fülbemászó dallamos muzsika vér folyik, ezért ezek a remixek jönnek be a legjobban. Az viszont biztos, hogy az eredeti magyar szöveges a legjobb, mert erre van "optimalizálva" maga a szöveg és a zene is. Nem azt mondom, hogy az olasz fordítással nem lenne olyan jó, bár én nem értek olaszul, de néha olyan érzésem van, mintha egy vagy két szó kimaradt volna a számból, gondolom ez azért van, mert egy az egyben fordítással készült, nos ha ez így van, akkor -szerintem- meg kellene toldani, hogy a dallamvilága egyezzen a magyar szöveggel. Persze ebből mit sem von le, hogy ez egy nagyszerű szám, és szívből kívánom Sandro-nak, hogy révbe érjen, elismert és felkapott zenész váljon belőle, bár szerintem már most is az, de ez függ a djk-től, kiadótól és főleg, hogy mennyi hallgató lesz vevő rá, reméljük minél többen! BRAVO!!

A nagy spacesynth mustra /2008-2009/

2010-01-16T08:18:00.000-08:00

Ha már volt ItaloDisco teszt, akkor spacesynth is lesz, valahogy ez közelebb is áll hozzám, mert 2009-ben jóval többször hagyták el a hangszóróimat az ilyen stílusú dallamok. Előre leszögezem, nehogy félreértés legyen belőle, az alábbi előadókat véletlenül "sorsoltam" ki, nem fogok minden egyes projektről írni, minden amit olvastok az én saját egyéni véleményemet tükrözi! Nos akkor kezdjünk is hozzá...

Abbsynth - Green Light

Alexander Korolev nagy kedvencem, rettentően új és egyedi hangokat tud belecsempészni a projektjeibe, komolyan néha ámulok, mert annyira dallamosak a zenéi. 2009-ben, nálam az év egyik meglepetése lett a srác, viszont néha sajnos el kell tőle is viselni a Laserdance koppintásokat, mely számomra főleg úgy, hogy más játssza, nagyon unalmas tud lenni. A "zöld fény" egy lassabb tempójú muzsika, de az egyik legszebb spacesynth számok közül való!

Olegris - Italo Dance
Oleg Risev szintén tudja, hogyan kényeztesse a füleinket, bár a srác elég félénk, már amennyire megismertem a levelezéseink alapján, szerinte ő még nem nőtt fel a nagyokhoz, nem érdemli meg, hogy egy szinten szerepeljen a spacesynth nagyágyúival. Hogy miért gondolja így számomra rejtély marad egyelőre, de az biztos, hogy nálam pár mestert már le is hagyott!

Spiral Hands On My Voice & Reptile - Alertia II

A zene egész hallgatható, bár nem tartozik a favoritjaim közé, vannak ennél sokkal jobb zenék is, bár egyet kiválasztottam, de nekem az a bajom vele, hogy majdnem minden számukban ismételik magukat, ha unatkozol tehetsz vele egy próbát.

Tom Lacy - Welcome To The Future
A srác érti a dolgát, mert ez több számában is visszaüt. Érdekes új hangokat hozott be és főleg KOTO szintű alapokra helyezte az egészet, de itt is ugyanaz a gond, hogy az ötödik szám körül már kezdjük unni magunkat meg a zenét is. Nekem a fülbemászó dallamok hiányoznak főleg.

Prodomo -The Conqueror

A lengyel származású Marcin hirtelen csöppent bele a spacesynth világába, de annál nagyobbat durrant. A zenéi feldobják az embert, nem a megszokott space hangokat halljuk, és amire nagyon ad a srác, az maga a dinamika, talán az összes közül a Prodomo zenéjében van jelen ennyire erősen! Bravo!

Vanello - Destination Cosmos

Hát a Román srcácban idáig nem csalódtunk és most sem kell, az ő általa kijelölt szintet tartja rendesen, vagyis fejlődik és ez a zenéiben is megmutatkozik. Ami nagyon jó, hogy lehet hallani a projektjein, hogy ő inkább részesíti előnyben a szintetizátort, aztán következik a pc, legalábbis én így hallom. Bravo!

Cyber Space - Future On Mars

Írtam már fent, hogy nem szeretem a Laserdance kopintásokat, de Andreas valahogy úgy tudja ezt prezentálni, hogy nem lehet annyira hasonlíttatni, pedig a hangok szinte ugyanazok, mégis kialaktott magának ezzel egy egyedi stílust és azt rettentően dallamosan tudja elénk tárni. Mostanában több vocal-t is hallani a projektjeiben és a Galaxy Hunter-rel is közreműködik. nem lehet megunni!

Ernesto - Cosmic Excursion (HD)

Ernesto vadiúj szerzeménye, aki a magyar spacesynth jelenleg egyetlen képviselője, de azt mesteri fokon üzi, érdekes és dallamos zene, néhol filmes, néhol JMJ stílus vonásokkal és természetesen főleg spacesynth dallamokkal. A gitár féle dallam nekem nagyon tetszik benne, nagyon jó újításnak találtam! Nekem egy valami hiányzik belőle, a dinamika! Erőteljesebb dob és mélyek! Hamarosan érkezik egy ilyen verzió is, legalábbis megígérte nekem "Örni", na az ütni fog! :) A videó összeállítása az isdmusic társoldalának, Allofmusic támogatásával jött létre! Gratulálok!

Marcel De Van - It's More

Huhh! Hát ez a zene nagyon odavág, bár már placcon van egy ideje. A hallható szám inkább az italodisco jellegzetes jegyeit hordozza, de azt olyan profin tálalja, hogy nem lehet megunni, mert nagyon fülbemászó és szép dallama van, komolyan már csak egy jó szöveg és egy énekes kellene, de így is cool zene! Bár MDV-nek több hasonló ilyen zenéje is van, de ez mellett igazi spacesynth projektjei is vannak, sőt nagyon gáz zenéje is, de az most nem számít! Bravo!

Anosphere - Expanding Cosmic Awareness

Még a spacesynth.hu oldalon teszteltem utoljára Stefan Bieri-t, akkor nagyon lehúztam, mert oltári shit lemezt adott ki, nem is értettem, hogy az első kitűnő korongja után, hogy elégedhetett meg a nagyon silány folytatással. Akkor azt mondtam, hogy innen nehéz lesz felállni, de ő felállt és nem is akárhogyan. Döbbenet ez a szám, főleg a dinamika, meg a többi is amit mostanában komponál. Bravo!

Italo4ever - Let The Beat From Space

Már megint Nicolas, alias Italo4ever. Nos igen az italodisco mustrában egy olyan számot választottam, ahol inkább a disco volt a hangsúlyosabb, de itt inkább a space van előtérben, hiába a srác "fucking" muzikális! Ez a szám annyira dallamos, hogy bármikor letudja mosni az átlag spacesynth számokat. Bravo és megint bravo!

Galaxy Hunter - Silver Moon
Az együttes szépen gyűjti a rajongókat, attól függetlenül, hogy a második lemez véleményem szerint nem volt akkora durranás, mint az első. Érthetőbben, a kettes korong szinte ugyanolyan volt, mint az első, néhol apró "updatek" kiséretében, de ennek ellenére nem nagyon lehet őket letaszítani a top-ból, mert a szintet tartják, főleg köszönhetően Monika Novak énekesnőnek, akit nem zavarnék ki az ágyamból! :)

Folyamatosan nyomják Lengyelországban a koncertjeiket nagy sikerrel, ezáltal az egyik legismertebb spacesynth együttes manapság, persze ez mellett Zibi még külön is ír a csajszinak, amit vokalistaként kamatoztat, de az inkább dance stílus, nem ide tartozik.

A múltkor olvastam valahol, hogy előkészületben a harmadik album, hogy ennek mennyi a valóságalapja azt nem tudom, de ha készül is, remélem egy kis változtatást beiktatnak rajta, legalább annyit, hogy Zibi ne dumálgasson a galaxis szépségeiről majdnem minden szám elején, mert azt már rohadtul unom, egyébként meg jár a pont nekik!

RETRONIC VOICE

Igen, őket hagytam utoljára és direkt nem akartam, hogy a duó az italodisco mustrában kössön ki, mert ez spacesynth duó a javából, bár van benne elég sok stílus, de a fővonal mégis maga a dallamos "űrmjuzik". Marco Rochowski és Daniel Petterson annyira beletrafált, legalábbis nálam biztosan, hogy a sztrádán megjelent 5 számból mindegyik toronymagasan alázza az összes többit, sajnos ebből négy demo jelenleg még. Ha vártam már nagyon egy albumot, akkor az övék durván az. Az idegeimet húzza már a spacesoundrecords, bár gondolom, hogy az USA-ban élő Marek főnők egyelőre nem tudja gyorsítani a kiadást, ha egyszer Marcoék inkább lassan, de a tutit adják ki a kezükből. Sajnos egyelőre én is csak az ő általuk megjelentett hosszabb demo változatból tudok mutatni, na meg egy csodaszép karácsony-újévi dalt, videó formájában. BRAVO BRAVO BRAVO!!!

Retronic Voice - I'm All Around

Retronic Voice-The Awakening Back To 84

A spacesynth mustra végére értünk, értem.:) Remélem mindenki megtalálta benne azt amit keresett, vagy eddig idegenkedett a spacesynth-től. Nagyon sokan nem ismerik a műfajt még, de sok ember rajtam keresztül ismerte meg, akiknek mutattam és ők azóta is kedvelik, legalább ilyesformában is tettem érte. Természetesen aki úgy dönt, hogy jobban megismerné a stílust, az hallgassa a non-stop SpaceDream rádiót, vagy látogasson el az isdmusic.com, hqaudience.com, newspaceworld.com, vagy spacesynth.hu oldalakra. Akkor végezetül a RETRONIC VOICE - IN THIS MOMENT című csodaszép dal. Béke!!!

Az Italo Disco feltámadása(i), vagy bukása(i)? 2009-ben!

2010-01-14T01:22:00.000-08:00

Elmúlt megint egy év, egyre gyorsabban szállnak a napok, de azért egy 2009-es évi italodisco mustrát még próbál kreálni az isdmusic.

ItaloDisco:

Bár sok előadó próbálkozásait hallhatjuk szinte naponta, én mégis úgy gondolom, hogy egyelőre tanácstalanok, mégpedig abban a tekintetben, hogy nem tudnak olyan zenei élményeket nyújtani, mint anno a 80's években, néha azért előfordulgat pár gyöngyszem, mely az én mércémet is megtudja rezegtetni, de sajnos ebből van kevesebb, számomra sok a felejthető nóta, pedig elsőre jónak tűnik, de aztán azon veszem észre magam, hogy érdektelenné vált, válik a zene, mármint hallgatás közben, és ezen még az sem segít, hogy minőségben (lossless) hallgatom.

Savage - Twothousandnine

Roberto Zanetti kitett magáért, és bár a szám tényleg Savage stílus, dallamos és aránylag még jól is hangszerelt, nálam nem lett favorit. Ugyan a maxi lemezen 11 verzióban kényeztetne el minket, de ebből kilenc rögtön kuka! Az eredeti verzió és a hetedik (italodisco mix) változat, ami jó, főleg az utóbbi, ami nekünk a fülünket kényezteti, de nem sokáig, sajnos hamar meg lehet unni, de ez az én saját véleményem!

Closed - Crazy Love

Amikor először meghallottam, szinte lefordultam a székről, rettentően dallamos és jól hangszerelt, igazi vérbeli italodisco zene a Spanyol duótól, sajnos a hibát ott követték, követik el, hogy a szám még mindig nem látott napvilágot, ez pedig nem tesz jót nekik, főleg gondolok itt azokra a warez huszárokra, akik mindenféle verzióban a magukénak tudják már a zenét, bár eleinte még a demó verzióból kreált pár agyament 6-7 perc körüli szemetet, ma már jobb helyeken elérhető a radio version is. Tulajdonképpen nem értem, hogy mire várnak még!

Ken Laszlo -Dancing Together

Gianni Laszlo Coraini is beköszörülte a torkát, nem is akárhogy! A nagy visszatérés igen jól sikerült, igazi Ken Laszlo stílusban, bár a hangmérnök(ök) rögzítéskor biztos még másnaposok voltak, mert maga a zene annyira dinamikátlan, hogy még EQ-val sem lehet rajta javítani, bár hozzáteszem, hogy nem is szoktam a hangsávkiemelést alkalmazni semminél, aki ezt teszi az becsapja a számot, meg a fülét is!

Eddy Huntington - Love For Russia

A 45 éves Angol származású Eddy Edward sem maradhatott ki a jóból, vagyis ő is új fergeteges és dallamos italodisco számmal vágtatott a kiéhezett hallgatóság kegyeibe. A kérdésem csupán az, hogy Eddy miért ekkora "russiaGAY"??! Már a nem létező hócipőm tele van az orosz témákkal. Ettől függetlenül a szám nagyon jó lett, más kérdés, hogy megint mikor lesz kedvem hallgatni.

Squash Gang - Tell Me Why

Ha valakik, akkor ők tényleg nem változtattak semmin, nagyon dallamos muzsika, ha nem tudnám, hogy tavalyi kiadás, azt mondanám, hogy simán klasszikus 80-as italodisco zene.
Kimondottan jó hallgatni a szintetikus úton előállított VST kreálmányokat ebben a számban.
Francisco Quijada éneke meggyöző és van karaktere is.

Marisa Machado - Wet Dreams

A Spanyol hölgy nem csak szép, de jól is énekel. Bár ezt a számot inkább a spacesynth felé sodorják többen is, én mégis úgy gondolom, hogy több benne az italodisco jellegzetes stílusára hajazó vonások. A szám az elejétől a végéig nagyon tetszetős, bár nem lesz a parkett ördögeinek a kedvence, mert ahhoz maga a szám lassú, de ettől eltekintve ez egy kitűnő muzsika!

Ryan Paris - I Want To Love You Once Again

Ez egy nagyszerű szám, kár, hogy a hangszerelése nekem 2010 tájékán kicsit elavultnak tűnik. Viszont Ryan nagyon jó ellensúlyozza az énekével, nagyon dallamos zene, jó ritmussal. Ha ezt a számot egyszer valami elvetemült mixer, egy új "italospace" dallamvilággal hangszerelné, akkor ez a zene agyonvágna mindent! Remélem bekövetkezik!

Fred Ventura & Ajello - I'm Not Ready

Ahogy a cím is utal rá, ez a szám sem volt készen, nem tudom, hogy nem volt ötlet vagy csak gyorsan szerettek volna szabadulni a munkálatoktól, de azt sosem gondoltam volna, hogy egy az egyben lenyúlják szegény megboldogult Divine megszokott hangszerelését, majd az idióta ének alá tolják, aztán mehet tovább. Nem tetszett!

Discobonus - Fire Of Love

Nem akarok orosz együttesek tömkelegét felsorakoztatni itt, csak egyet kiemelek a sok közül, melyek mind hasonló zenét tudnak magukból kiokádni! Egyszerűen förtelmesen unalmas és nyálas szemeteket tudna kreálni ezek a továrisok. Jellemtelen, lopott, mulatós, dinamikátlanok, etc... ezek a "szerzemények", több szót nem is érdemel! (kivétel: OLEGRIS & ELEN CORA)

Moving Heroes - Crazy

A Dieter Bohlen által fémjelzett szerzemény hozta, ami elvárható volt tőle, rettentően dallamos és fülbemászó muzsikát hallunk! Ami nem tetszett, hogy Bohlen "császár" nem tud elszakadni attól, hogy ne énekeljen bele a szerzeményébe. Szívesen meghallgatnám úgy is, hogy ő nem énekel benne, vagy talán a csajszik nélküle nem érnének semmit?

Paul Parker - Don't Stop

Nos, Parker úr nem hagyott cserben bennünket, ez a szám egyszerűen feldobja a hallgatót. Nagyon tetszett, hogy az italodisco jellegzetes jegyeit elhagyva és a refrénnél a melody trance hangzását hallhatjuk, de... Ez a szám akkor is italodisco, még ha különc is. Az eredeti lemez annyira dinamikus és olyan minőségben szól, hogy vétek halkan hallgatni! Bravo!

Mention - Strange World

Igazi italodisco zene, szinte megunhatatlan! Első hallásra rögtön ismerős lehet a zene, hát persze a Nicolosi családból projektálták, ezért is hasonlít a Valerie Dore számokra, főleg a Night-ra, bár Novak kisasszonynak nincs olyan jó hangja, mint Dora-nak anno, de ettől függetlenül elég jól teljesít. Szeretjük az ilyen hangszereléssel készült számokat, ugyan rázni nem lehet rá, de annál jobb egyedül hallgatni, vagy éppen vezetés közben!

Van még sok italodisco zene, nem is akarok többet itt tesztelgetni, csak néhányat emelten ki a tavalyi évből. Utoljára hagytam Nicolas-t, aki nem más, mint a furcsán hangzó Italo4ever, legalábbis e néven tevékenykedik. Általában ő, 4-5 havonta szokott egy-egy új projektet a rendelkezésemre bocsájtani, majd a nagyközönség elé tárni. Érdekes mód a srác rettentő muzikalitással van megáldva, hihetetlen dallamos hangokat tud a zenéibe varázsolni, és bár főleg számítógépen és pár szintetizátorral teszi mindezt, annyit azért hozzátennék a lent hallható számhoz, - és ezt már leírtam neki és a fórumokba is - hogy a 4:13-nál kezdődő dallamnál a földön fetrengek a gyönyörűségtől és erre kellett volna építenie az egész ANGYALOK SZÍVE című számát, de ettől függetlenül nagyon jó szám és nem von le semmit abból, hogy Italo4ever a 2009-es évben a spacesynth és az italodisco dallamok keverékével jelenleg ő viszi a prímet!
Írtam mindezt úgy, hogy a player első száma, az OCEANIA - ALWASY melody trance a leghallgatottabb szám nálam mostanában.

Italo4ever - Angels Of Heart

A fent leírtak, mind a saját véleményemet tükrözik, a zenék 320kbps bitrátán szólnak!

Hi-Fi részleg: A Linn nem gyárt több CD-játszót

2009-11-27T22:43:00.000-08:00

A neves hificég lépése jól mutatja az eltolódást a digitális média világában, átállnak médiaszerverek gyártására.

A Linn jelentős hírnevet vívott ki magának a hifi, audiofil világban 2500 fontos, vagyis jóval 700 ezer forint fölötti árfekvésből felfelé induló rendszereivel. Nem olcsó, középszerű készülékek gyártójáról van tehát szó, ezért keltett feltűnést, hogy a vállalat nem gyárt többé CD-játszót.

A korábban minden hifi-összeállítás alapját képező lejátszók elvetése egyértelmű jövőképről mesél, különösen mivel az eddig is gyártott médialejátszók veszik majd át szerepüket a termékkínálatban. Ezek az egyre terjedő eszközök számos formátumot kezelnek, és számítógéppel vagy egyéb digitális egységgel is képesek együttműködni.

Nem olyan új keletű azonban sikerük, a Linn szerint például 2009 volt az első év, amikor több ilyen eszközt adtak el, mint CD-játszót, ennek ellenére olyan erősnek látják a trendet, hogy leállítják a hagyományos korongok lejátszóinak termelését. Tény, hogy az albumok helyett egyre terjedő egyszámos, single értékesítések 99 százaléka már letöltés volt, 117 millió darab körül. Az 1982-ben kereskedelmi forgalomba került CD lassan, de biztosan piacot veszt, 2006-ban 154 millió lemezből 151 millió CD volt, 2007-ben 138 millióból 131, 228-ban pedig 137 millióból már csak 123 millió volt kompakt lemez. A maradék forgalmat kitevő hagyományos vinillemez és a marginális kazettaértékesítés 300 ezer példány körül stagnál.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a Linn a nagy felbontású médiafájlokat pártolja, és bár rendszerei támogatják az MP3 -at, a régi, mondjuk ki, rossz minőségű és jelentős veszteséggel járó formátum már rég cserére szorul. Erre vannak is elképzelések, például egy olyan fájl, mely veszteségmentesen tartalmazza a zenét, de a lemezborítót is, hogy ne vesszenek a sokszor jelentős művészi és hangulati értéket képviselő anyagok.

CD player production ends at Linn

By Douglas Fraser
BBC Scotland's Business Editor

Linn will stop making CD players, but not turntables for vinyl

A manufacturer of hi-fi systems has sounded what it said could be the death knell of the compact disc player.

Linn Products has become the first manufacturer to announce it will give up on CDs from the start of next year.

Instead, the niche company, based in East Renfrewshire, will focus on producing digital streaming equipment.

The firm, which makes systems costing from £2,500 to more than £100,000, said discerning customers recognised the superior quality of digital streaming.

Yet it continues to make turntables for vinyl records, as there remains a demand for the quality of sound compression offered by older record technology.

Linn, which has its own small record label, foresees a move to what it calls Studio Master Quality material, available for download.

Digital players

The shift from CD players to digital music streamers has been very recent. It was only during 2009 that the digital players outsold Linn's CD players.

The newer technology allows digital streaming through other operating systems, including home computers and networking throughout homes.

Gilad Tiefenbrun, managing director of Linn Products, said: "Our customers have fast recognised the limitations of CD players and in the age of home networking, people now want better control of their music and the ability to enjoy it in any room of their home.

"CD players no longer belong in the specialist domain."

The company reckons that the CD format will continue to be useful as a way of recording and storing music. It claims that a CD recorded onto a hard disk can achieve a higher quality than one played on a CD player.

Falling CD sales

Compact discs began commercial music sales in 1982, replacing the cassette tape as well as vinyl records. The shift from compact discs to digital downloading is again changing the music market.

BPI, representing the British recorded music industry, announced last month that 2009 had already broken last year's record number of legally downloaded single and individual track sales. Of 117 million sales, nearly 99% were digital downloads.

But there is a different market for album sales. CD sales continue to dominate, but their share of the market is sliding.

In 2006, there were 154 million album sales, of which CDs accounted for 151m, and digital for 2.7m.

In 2007, with 138m sales, 131m were CDs and 6.2m were digital.

In 2008, there were 137m album sales, with 123m CDs and 10.3m digital downloads. Vinyl records, cassettes and other formats accounted for around 300,000.

Spacesynth radio: SpaceDream Radio - Allofmusic & Isdmusic pro.

2009-11-06T07:59:00.000-08:00

Kis lépés ez nekünk, de nagy lépés a spacesynth zene megszerettetése vagy inkább megismertetése céljából. Akik szeretik a műfajt, azoknak igazi kikapcsolódást nyújt majd a non-profit jellegű rádió, akik még nem ismerik, azok remélhetőleg megkedvelik a stílust, mely az isdmusic legfőbb társoldalának segítségével, az Allofmusic oldal koprodukciós együttműködése alapján indul a mai napon.

Tulajdonképpen többet erről írni, nem is nagyon lehet, aki teheti reklámozza, de legfőképpen hallgassa a műfajában egyelőre egyedinek számító SpaceDream Rádiót.

A rádió elérhetőségéhez, kattints az ON AIR feliratú képre.

Spacesynth - Galaxy Hunter - Sleeping Child

2009-11-02T02:03:00.000-08:00

Mostanában elég sok spacesynth albumot megrendeltem, aminek talán örülni kellene, mert nagyon sok korong jelenik meg űr zenei fronton. Egyik nagy várományos volt a Galaxy Hunter új albuma. A postás ma hozta meg reggel, azóta többször meghallgattam már. Bevallom nagy reményekkel ültem le a fotelba, mert az első albumuk igencsak meghatározó volt a spacesynth tömkelegében, már csak azért is, mert Monika Novak énekesnővel akkorát durrant az albumuk, hogy még a legnagyobb mesterek is tátott szájjal tudták megemészteni. Nyilván nem számítottak arra, hogy a már ezerszer "elcsórt" Laserdance dallamokat és hangokat valaki félredobja és egy vadiúj, üdítő spacesynth zenével álljon elő.

Nos a Galaxy Hunter-nek, vagyis Zbigniew Danielewicz, "Zibi"-nek sikerült, persze ehhez a csodához, Monika Novak gyönyörű hangjára is szükség volt. Az első album 10/10-es lett. Ezért is vártam nagy reményekkel az újabb varázslatot. Nos az album nem rossz, de semmi újat nem tud felmutatni, néhol már igencsak "unatkoztam" és léptem a következő sávra. Persze van több kiemelkedő slágergyanús alkotás is benne, de ez akár lehetne a Galaxy Hunter első lemezének további folytatása, mert dallamra és hangokra is teljesen egyezik az első lemezzel, de még mindig fényévekkel jobb, mintha ismert és VST programokkal eltorzított hangokat hallanánk.

A lemez rettenetesen jó dinamikával szól, bár ez el is várható 2010 felé, de úgy látszik, a spacesoundrecords is követi az Audioenergy-t, mégpedig abban a tekintetben, hogy track id-t még csak véletlenül sem égetnek bele a korongba, azért szerintem ez gáz, hogy csak számozott sávokat ír ki a rendszer.

Visszatérve a Galaxy Hunter-hez, a lassú balladák nagyon szépek, igazi álmodozós muzsikák, viszont az nem tetszett, hogy Zibi minden számhoz tudott valami "kommentárt" fűzni, vagyis kezdődik a zene, erre jön Zibi robot hangon és beszél a galaxis szépségeiről, majd beindul a zene és a többi már Monika Novak asztala.

A 13-as szám (Age Of Darkness) elején lévő hangot egyből fel lehet ismerni, Jean Michel Jarre amikor a laser fénybe "nyúlkál" fehérkesztyűben és megszólal az a bizonyos hang, nos itt pont azt a hangot halljuk, egy egész pici ferdítést lehet észrevenni a hangban, egyébként maga a szám is több helyen JMJ-t idézi, de ettől függetlenül nekem nagyon tetszett, érdekes ezt hallani egy spacesynth zenében, természetesen a szokásos előadásmóddal, Zibi robothangjával, majd Monika vokáljával.

Összességében az albumra hat pontot adnék a tízből, szerintem lehetett volna ez sokkal jobb is, főleg ha Zibi "nem pofázna bele állandóan mindenbe", már jobb lenne, de így nálam többet nem ér a néhol már rettentően unalmas album. Azért ennek ellenére több szám is bőven a többször hallgatós slágerek között van.
6/10

Jean Michel Jarre-on, nem fog az idő!

2009-10-25T09:53:00.000-07:00

Hallgattam az összes Jean Michel Jarre albumot, afféle megszállottan, tulajdonképpen a lényege, hogy megismerjük a zenéjét és ezáltal minden hangot kívülről tudjunk. A Zenéjével kísért engem, szinte megbabonáz. "2010: Odyssey Two". Az Ő Koncertjei mindig egy ünnep és egy nagy csodálkozás ... »

Sir Arthur C. Clarke, futurista, kultikus sci-fi író 2001 és 2010.

Jean Michel Jarre, a 61 éves szintetizátor fenomén koncertjei mindig lenyűgözték, elsősorban a rajongóit, akik szinte minden koncertjét áhítattal vártak, még akkor is, ha a mester az elmúlt évek alatt kicsit "leült", mégpedig olyan tekintetben, hogy a fedett termeket részesítette előnyben. Pedig ezek a koncertek szinte a közelébe sem érhettek a régi "all-in-one-show" felépítésű nagyszabású turnékhoz. Tulajdonképpen akik végigkövették Jean Michel Jarre szabad ég alatt megtartott koncertjeit, azoknak a zárt termes előadások nagy valószínűséggel csalódás is volt. Mondjuk ezzel így voltam én is, mert az "oxygene" pesti koncertje, amit főleg a retro (70-es évekbeli) szintetizátoraival adott elő, szóval a többség igencsak fanyalgott utólag mikor a koncert véget ért. Sajnos én nem voltam ott, de láttam az egész koncertet videón, és a hangzással is voltak bajok, mert "vájtfülü" barátaim elmesélték, hogy ez inkább volt hangos, mint sem minőségileg kápráztatta volna el őket.

Viszont előtte a népstadionban megtartott koncerten ott voltam és tátott szájjal néztük végig a Chronologie turnét. A Moszkvai koncertjéről nem is beszélve, szinte minden "klappolt", laser effektusok, a tűzijátékok, a színpad, a döbbenetes fényeffektek, a videók megjelenítése az óriási vetítővásznakon (Moszkvában, a magas egyetem homlokzatán), és persze a hangminőség, amit itt leírni képtelenség, mert ahhoz hallani és érezni kell!

Jean Michel Jarre, a korával nem törődve újra az "all-in-one-show" koncerteket helyezte előtérbe, és a hírek szerint, ezt 2010-es egyedülálló hang és fénytechnikával fogja ezt a szemünk, illetve a füleink elé tárni.
Ez fantasztikus! Az már nem annyira, hogy Magyarország ebből a koncertsorozatból kimaradt, viszont akit ez is hidegen hagy, vagy is mindenképpen megszeretné tekinteni a koncertet, az válogathat, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Franciaország, Belgium, Németország között, ez utóbbi helyen egyébként kilenc városban is látható lesz, a jegyek ára 40-90 euró körül lesznek.

Természetesen nagyon várjuk, Jean Michel Jarre "Odessy Two" 2010-es nagyszabású koncertjét, és mint írtam az "all-in-one-show"-t, aki csak teheti, feltétlenül nézze meg, mert előbb lesz vége, mint azt gondolnánk, persze nem rossz értelemben. Szintén mítosz lesz ez, úgy érzem!

Jean Michel Jarre - Equinox HD

Spacesynth, sok a gyöngyszem, de mégtöbb a "trash" is köztük!

2009-10-22T05:01:00.000-07:00

Mostanában visszatért a zene (is) az életembe! Nem igazán voltam ráhangolódva semmilyen műfajú alkotásra, mondhatjuk úgy is, hogy depressziós "netzene" utálatom volt. A helyzet egyelőre változásban van, egyre többet hallgatom a zenéket és többet vagyok neten is, bár néha a hányinger kerülget, ha egy fórumba írnom kell valamelyik idiótának, hogy az nem éppen úgy van, ahogy ő oda firkantotta, de ilyenkor nem tudom megállni, hogy nem írjam le az ellenkezőjét, és most nem is a magyar fórumokról van szó. Mindegy.

A spacesynth nálam mindig első helyen van, ha zenéről van szó, és bár ebben a hónapban meghallgattam legalább 30 új alkotást, számomra a régi motorosok nem igazán meggyözőek, körülbelül olyan 70% felőlem rögtön mehet a kukába.

Dreamtime-Return To Maccross: Egyszerűen "shit" a zene, semmi olyan nincs benne, amitől hanyatt kellene vágódnunk, szerintem még csak nem is dallamos. Semmi ötlet, legalább a Laserdance-ről "lophattak" volna valamit, pedig szerettem hallgatni régebben a dreamtime zenéit. A Vocoderion, élén a bájos lengyel billentyűs csajszival sem hozott lázba, pedig régen sokat leveleztem vele és akkor azt mondta, hogy az első lemez utáni projektek sokkal jobbak lesznek, ezért is vártam epedve az új számokat, és bár ez már jóval dallamosabb és space-re hajazó vonásokat is tükröz, a zene önmagában olyan, mintha Jean Michel Jarre régi retro szintetizátorjaival készültek volna egy nagy bödönben, szóval még hangzásra is furcsa hallgatni. Nekem kimondottan nem tetszik, hogy a Alekszandra Koszewska "felénekelte" a bárgyú angol szöveget, majd elrobosítva halljuk ebben az amúgy sem nagyszerű zenében. A Prodomo -szintén lenygyel csapat-, legalább igyekszik, eddig minden zenéjük bejövős számomra, és bár van koppintás innen-onnan, de ennek ellenére valahogy kialakították a saját egyéni stílusukat, amelyre talán a legjobban, a "feldobós hangulatba varázsoló" spacesynth muzsika illik, külön megemlíteném, hogy a dinamikára ha valaki(k) ad(nak), akkor azok ők, nagyon jó dob effekteket tudnak a projetjeikhez gyártani. (pl: The Conqueror)
Prodomo-The Conqueror

Most nem is szeretnék, minden csapat és előadónak külön betűt szentelni, csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy annak ellenére, hogy a spacesynth felhozatalban manapság rettentően erős, ennek ellenére a fenti címre hivatkozva, a sok gyöngyszem mellett rettenetesen sok az ihlet nélküli, dallamtalan, semmitmondó világú "kuka" zenék.

A Retronic Voice-ra, viszont külön kitérnék immáron sokadszor! Az új zene, melyet "elhintettek" a sztrádán, pontosabban, a "The Awakening Back To 84" egyszerűen csodálatos! Marco mester igazán tudja, hogyan kell nyálat csorgattatni egy album megjelenéséig. A Svéd vokalista, Petterson hangját nem lehet megunni, legalábbis nekem nem sikerült. A projekt rendkívül dallamos! Marco Rochowski, szintetizátor és VST programokkal aláfestett játéka, nagyon illik a dallamos vokálhoz! Igaz, hogy ez a zene nem lesz a diszkó parkettördögjeniek a kedvence, mert ahhoz az ütemet, vagy 30-cal meg kellene toldani, de nem is lassú a szám. Pont az a kategória, ha kellemesen fel szeretnénk töltődni, akkor egyedül a szobában, vagy fülest a fejre és indulhat a kellemes kikapcsolódás.
Retronic Voice-The Awakening Back to 84

Gondolom nektek is tetszik a fent meghallgatott zene, természetesen normális körülmények között leszűrve és a többi projekthez hasonlítva ez tényleg gyöngyszem. Remélem, hogy a finnek is észbekapnak, mert egyelőre nem sokat tudnak felmutatni, viszont a "főhadiszállást" olvasva, kritizálni azt oltári jól tudnak. Magyar vonatkozásban pedig, Ernesto is készíti harmadik albumát.
További bővebb infót, hamarosan a spacesynth.hu oldalon olvashattok.

Valami változott...

2009-10-08T02:05:00.000-07:00

Tulajdonképpen szinte minden változott! Talán ez így is van jól, mert különben minden olyan unalmas lenne egy idő után, de a változás nemcsak az élet területein változott, hanem a zenei életben is, és mivel ez a blog a zenével foglakozik
érdemben, ezért ez a bejegyzés is erről fog szólni, nem a nagyvilági változásokkal, mert egyébként a világ is változik, sajnos rossz irányba, de a zenék viszont nagyon is ellenkező pályára tértek! Mit értek ez alatt?

Magamról sosem gondoltam volna még pár évvel ezelőtt, hogy az ISD-én (italodisco-spacesynth-dancefloor) kívül más műfajú zenéket is kedvelni fogok. Tévedtem, ezek szerint nem ismerem még önmagamat sem, nemhogy a világ problémáit épp ésszel fel tudjam fogni, pedig sokszor próbáltam választ keresni, hogy miért történik, ami történik? Valószínűleg, úgy fogom leélni az életem, hogy soha nem is értem meg, vagy pont akkor következik be a megvilágosodás. De... nem akarok teljesen elrugaszkodni a tudományosság elveibe.

Szóval olyan 2 évvel ezelőtt véletlenül hallottam a rádióban, az Airbase-Tangerine című számát, ami 10 perc körüli volt, és nekem még ez is rövidnek tűnt! Egyszerűen hihetetlennek találtam, hogy egy trance stílusú zene, ennyire magával ragadjon! Utána megszereztem az albumot és az iTunes alap vizuális "képernyővédőjével" játszva, szinte egymásra találtak, öröm volt nézni és hallgatni. A szám "összerakása" fenomenális, nincs benne unalmas rész, és végig gyönyörű hangok és dallamos másik világba repítő "álmodozós" zenét kapunk. Persze azóta szinte minden Airbase számot meghallgattam már, de nem róluk szól ez a cikk, csak azért írtam le, hogy végül is legyen egy támpont, ami ennek bejegyzésnek értelmet ad.

Szóval a Trance stílus, főleg a melody trance, amivel követni tudtam a zenei változást. Armin Van Buuren, Alex M.O.R.P.H, Andy Blueman, etc... csak, hogy pár nevet említsek, akik tudták már előbb, hogy a trance-nek is változásra van szüksége, és ez a változás nem más, mint a dallamos VOKÁL "beillesztése" egy olyan stílusba, ahol előtte ez szinte elképzelhetlen volt. Most is trance zenét hallgatok, e cikk írása közben is, pontosan ATA-től a DELAY TIME című számot, ahol természetes, hogy van vokalista közreműködő, nevezetesen, ANNA BASEL. Szép, nagyon szép és magával ragadó zene, szinte minden porcikájában.

Ami főleg az italodisco és a spacesynth rajongóknak örömteli hír, hogy a vokál már a spacesynth-ben is jelen van, sőt egyre több már az olyan korong, ahol az album legalább a felét, dallamos vokálokkal ékesítve tárják elénk a szintetizátoros űrzenét! Régebbi bejegyzéseknél is látható, hogy több " space régi motoros" is, megfelelő énekest keres a szerzeményeihez. (pl: Retronic Voice- Marco Rochowski, Galaxy Hunter-Monika Nowak etc...). Maria új száma is figyelemre méltó, mert az italodisco keveredik némi spacesynth hangzással.
Maria Machado-Wet The Dreams /digimax extended remix version 320kbps/

Nagyon fülbemászó zenék látnak napvilágot mostanában spacesynth fronton. Hogy ennek tulajdonképpen mi köze van az italodisco-hoz, amikor annak eleve ez a lényege több évtizede már? Nos szerintem a lényege nagyon is egyszerű, ugyanis az italodisco "társadalom" még ki nem halt része észbe kapott, és féléve többen elkezdtek több slágergyanús számot gyártani, amire a kiéhezett és az italodisco korszak alatt felnőtt hallgatóság úgy csapott le, mint a több napja nem evett sas az egérre! Ezt látva erősen elkezdett az italodisco éledezni, amiről én az elején még azt hittem, hogy egy-két "botlás" csak, de nem, ez már kész felvirágozás, és mindez köszönhető maga a dallamos vokál beköszöntének, szinte több zenei fronton is.

Atyaég, sosem gondoltam volna, hogy Ken Laszlo, Eddy Huntington, Fancy, Close és a többi sztáregyüttesek, újból nagy lendülettel nekivágnak annak, ami bő 2 évtizede megszűnt, vagy csak elvétve volt néha egy-egy szám halható valakitől, de azok sem voltak már olyan diszkózenék, amilyet szerettünk volna hallani, hanem próbálták a 90-es évek stílusát felvenni, ezért inkább felejthető volt számomra sok, pl Fancy vagy akár Ken Laszlo szám is. De most más a helyzet, a mai technika színvonalával kapjuk az újabb és újabb italodisco zenéket, hogy szinte már a fejünket kapkodjuk és az állunkat keressük a padlón, mert annyira dallamosak, és olyan hangokat kevernek mellé, amilyet mindig is hallani szerettünk volna. A félreértések elkerülése végett, Ken Laszlo új száma, nem egy leporolt és 2009-ben újrahangszerelt zenéje, hanem vadiúj szerzemény! (Dancing Together)

Ez most a valóság! Leírni is nagyon jó, hát még hallgatni, főleg abban a hitben, hogy nem csak a régi sztárok ültek újra nyeregbe, hanem rengeteg új banda készít vadi új dallamos italodisco stílusú zenéket, főleg Lengyel és Orosz fronton az Olasz, Német, Holland, etc... "anyavállalat" mellett! Nem tudom, hogy ez meddig fog tartani, talán nem is akarom tudni, de hacsak negyed annyi ideig lesz placcon, mint anno az italodisco korszak, már az is csodálatos lenne, ennyi idő alatt rengeteg új zenével gyarapíthatjuk tárházunkat!

A retro visszatért, zenében biztos és ez köszönhető, hogy a producerek és zene és dalírók észrevették, hogy az emberek éneket akarnak hallani. Valami változott? IGEN! Mostanában nagyon jó zenét hallgatni, még akkor is, ha nekem erre pont nem nagyon volt időm és kedvem sem, de a tényeken ez mit sem változtat, mint ahogy az sem, hogy "sztárokkal" kialakított "e-mail kapcsolat" alapján, mindig tudok valami újat prezentálni. Már csak a Magyar származású Vyck Vyo válaszára várok, hogy ő nő vagy férfi, majd leírja, de egy biztos neme nem változtat azon a tényen, hogy a Thomas Anders-t szinte megszégyenítő hangjával és dallamos diszkózenéivel, felsorakozzon a nagyok közé, de szerintem már rég ott van.

Normális? Den Harrow

2009-08-25T06:15:00.000-07:00

A címben szereplő szó, lehet egyfajta megkülönböztetése egy olyan metaforának, amit emberi ésszel talán fel sem tudunk fogni, de itt a normális szónak egész más jelentése van, jelen esetben negatív jelleggel bír!

Példának okáért a Hargittay "produksönről" van szó, és azon belül a media markt-ban vásárolt Den Harrow album, ami potom 3000 (2.990) ft volt. Nincs is ezzel semmi baj, mert amióta italodisco örült lettem, már jó rég volt, azóta gyűjtöm a zenéket, de amióta a CD megszületett, próbáltam mindig az eredeti kuriózumnak számító albumokat bekebelezni.

Szóval megvettem ezt az albumot, annak ellenére, hogy azóta nem bírom Den Harow-ot, mióta megtudtam 3 éve, hogy Tom Hooker az ő eredeti hangja, a szépfiú meg csak tátog(ott) a nagyvilágba, de örülök minden italodisco lemeznek, ezért Den-t a "magamévá tettem".

A hidegzuhany akkor ért, mikor a fórum kollégákkal kezdtük elemezni a lemezt, szóval 3 rongyért kaptam a arcomba egy mp3 válogatást, mert minden jel, illetve program azt mutatja, hogy 16 khz-nél, rendesen megvan vágva, ami nem a lossless, minimum 20 khz frekvencia tartományára jellemző!

Na ez a pofátlanság! Én aki arra törekszem, hogy az itasodisco és spacesynth adatbázisom, csak lossless anyagokkal legyen tele, és a CD gyűjteményem eredeti lemezekből álljon, amire vagyonokat költöttem el az évek alatt, akkor kapok egy mp3 minőségű kiadványt, amit csak azért nem vágtam ki idáig a szemétbe, mert van rajta jó szám is az újak közül, amit szintén nem Den énekel, hanem Silver Pozzoli! Gratulálok!

Idézet:

Egyébként album egyik érdekessége a 2 Megamix! Den Harrow - Back From The Future albuma az előadó talán legjobb lemeze. Sokoldalú, és teljes. Nem csoda, olyan top-producerrel alkotta, mint az olasz dance-king producer, Max Moroldo! A dalok vokáljaiért ezen az albumon pedig Eros Ramazotti egykori stúdióvokálosát hallhatjuk, az italo-disco vonalán is méltán ismert Silver Pozzolit! Den Harrow régi slágereinek szerzőcsapatában pedig a legnevesebb italo-disco alkotó Roberto Turatti szerepel, illetve a 80-as években Den helyett is éneklő, Thomas Hooker Beecher, előadói nevén Tom Hooker, aki Den dalaiban 90%-ban énekesként is közreműködött!

Szóval ennyi a gondom Hargittay úrral, mert egyébként tényleg igyekszik és próbál megfelelni nekünk italodisco őrülteknek, mert elhozza újfent, többek között Fancy-t is, de ha már albumot veszek, ami az ő kezén ment át, akkor el is várom, hogy minőségi darab legyen a gyűjteményem közt, akár külföldi, akár hazai kiadó prezentálja a boltokba!

Egyébként az album a hallgatható kategóriába való, ha osztályoznom kellene, akkor 10/6, de mivel mpeg a lemez, ezért 1-et sem érdemel!

Retronic Voice

2009-08-15T14:28:00.000-07:00

A Retronic Voice egy nagyon találó név 2009-ben, hogy miért?
Marco Rochowski, akit egyben manapság a spacesynth egyik legnagyobb alakjának tartok, kezdve onnan, hogy valami eszméletlen muzikalitás került a Német srác "vérkeringésébe", amióta egy Formel Eins nevezetű tv adásban meghalotta Koto-t játszani. Az volt az a pillanat, amikor eldöntötte, hogy ő megmutatja majd a világnak, hogyan kell igazi spacesynth zenéket komponálni, melyek a műfaj kedvelőinek, rögtön toplistás alkotások lettek, szinte kivétel nélkül. Marco egy időre eltünt, és bár hangoztatta, hogy az esküvője után nagy meglepetések fognak következni, elképzelni csak azt lehetett, hogy valószínűleg majd újabb dallamos spacesynth zenékkel fog visszatérni. Az igazság az, hogy ez idő alatt, ő is érzékelte, hogy a spacesynth, mint műfajt lassan teljesen kifacsarták, az egyre többen megjelenő művészek.

A Laserdance stílus számomra már unalmas, főleg úgy, hogy más próbálja utánozni a zenéjüket. Ők -főleg-a 80-as és a 90-es években voltak a csúcson a zenéikkel, és valóban Michiel Van Der Kuy és Eric Van Vliet, végleg letette a névjegyét a műfajban, számomra ők a dallamos spacesynth "feltalálói", de térjünk vissza Marco Rochowski-hoz.

Szóval Marco tisztában volt vele, hogy több spacesynth project is (csak), azért sikeres, mert egyre több a dallamos vokál benne, amit először a Galaxy Hunter prezentált, és amitől természetesen a legtöbb ember az állát kereste a padlón. Marco már régebb óta ismerte a Svéd Daniel Pettersont-t, mivel a spacesound alapítójának, Marek Kolodynski-nak igen jó barátja Petterson, akinek szintén nagy kedvence a spacesynth. A két srác tehát megalapította a Retronic Voice nevű duót, ahol Marco a zeneszerző és Daniel az énekes és szövegíró. Egyelőre két demót indítottak útjára a sztrádán, de hamarosan érkezik az album is. A két demó-ról csak annyit, hogy valami eszméletlenül megkomponált, nagyon dallamos Jean-Michel Jarre, Laserdance, Koto, Yazoo, Depeche Mode, The Twins, Michael Cretu, Pet Shop Boys "hibrid" alkotásokról van szó.

A két -sajnos csak- demó szám landolt tőlük a jobb oldalt lévő lejátszóba, és jelen esetben azt kell mondjam, hogy rettenetesen nagy szám mind a kettő! Tényleg van benne minden ami kell, talán inkább a Twins-re hajazó stílusból fedeztem fel a legtöbbet, mindenesetre nagyon eltalálták, hogy az italospace-t más műfajjal keverjék össze, számomra ez egyedülálló és óriási ötlet és persze öröm hallgatni, persze ehhez kellett a több énekesi díjjal rendelkező Svéd Daniel Pettersson is, akinek nagyon kellemes mély hangja van, és mint a Svédek általában, nagyon szépen énekel(nek) és beszél(nek) Angolul, és persze főleg Marco mester profizmusa!

A Retronic Voice, azt jelenti, hogy a retro dallamos (italo)disco-t, elektronikusan a spacesynth stílus, valamint más szintipop hangzással és annak hangjaival keverve, amit mindig is imádtunk hallgatni, most egy új köntösbe fonva, egy teljesen egyedi, lehengerlő műfajt tárjon elénk a két úriember, ezért nagyon találó a név.

Retronic Voice, várjuk a folytatást mielőbb!

Antilles- "valami új" ?

2009-08-15T06:26:00.000-07:00

Az Antilles számomra tényleg valami új dolgot hozott, de még nem tudom, hogy pontosan mi az...
Egy biztos, amit leszűrtem belőle, hogy a zenei stílusuk egyszerű és világos!
Vagyis romantikus és fülbemászó esztétikai hangtérrel rendelkezik, mely főleg az Italodisco és a szintipop hangkavalkádjából merített ötleteket.
Ez nem Trance és nem is Dance csapat, ez valami új, többnyire a dallamos szintitpop kerül előtérbe a zenéjük hallgatásakor, és egy idő után a hallgatóságot le is veszi a lábáról, mert valóban a fülünkbe mászik a nótájuk. A hallgatóságot elsősorban persze azokra értettem, akik az Italodisco korszak alatt lettek felnőttek, és ezzel a műfaj örökre a szívükbe "maródott", de talán azoknak is tetszeni fog, akik szeretik a szép lassú számokat, mert Anne Christine nemcsak egy "jó nő", de nagyon jó hangja is van.
A szintetikus hangok, és a szövegek előállításáért felelős David Witkowski 1999-ben vette meg első szintetizátorát és természetesen azonnal elkezdte gyűjtögetni a szinti pop dallamokat, mármint olyan értelemben, hogy ezáltal fejleszteni tudja önmagát éveken keresztül, de persze az évek alatt a szintetizátorok is mind cserélődtek a számítógépekkel együtt a keze alatt, a VST programokról nem is beszélve, hogy 10 évre rá, amikor kisebb felvirágozásba kezdett az Italodisco, akkor ők is hasítsanak abból a bizonyos tortából maguknak egy szeletet.
Nálam, ez jó nagy szeletnek tűnik!
Bravo 9/10

Band/Artist:	Antilles (Dn)
Album neve:	Something New
Típus:	Album
Műfaj:	Electronica; Pop;
Stílus:	Ambient; Downtempo; Synth Pop;
Év:	2008

Airbase

2009-06-28T00:20:00.000-07:00

Az Airbase "története" 1994-ben kezdődött, amikor megszerezte azt a Scream Tracker szoftvert, amit a finn unokatestvére "hajított" hozzá.Néhány évvel később Airbase "hozzákapcsolta" a Fast Tracker nevű szoftvert, amivel már elindulhatott a pályán.. A következő években nagy lendülettel vetette bele magát a "zenegyártásba" és sok számot készített és közben sok tudásra tett szert, hogy miként tudja a leghatásosabban elhelyezni a melódiákat a számaiban, vagyis fejlesztette magát. Amikor a munkáját pénzzel honorálták meg, vagyis megkapta az első fizetési csekjét, megvették az első hardver szintetizátorjukat egy Yamaha CS2x Control-t. Majnem 2 éven keresztül sok melódát készítettek a szoftverrel és a CS2x hardverrel egyetemben. Azonban Airbase egy idő után csalódott volt, mert rájött, hogy hiába a sok befektetett munka, sajnos semmi újat nem tud hozni, hacsak ezt az egy hardvert használják. 2001-ben egy barátja új Svéd szoftvert, a Propellerheads Reason mutatta meg neki. Ezzel a szoftverrel, a Cubase programmal és a CS"x hardverrel már -amit egyébként midiként használtak-már megtudta valósítani az elképzeléseit, ami hamarosan meg is mutatkozott, mert Airbase egyre jobb melódiákat gyártott.

A Reason-nel készült számok, rövid időn belül sikeresek lettek és felkeltették egy német kiadó figyelmét (Alphabet City). Airbase 2002 elején-sok munka árán- kibocsájtotta az első felvételüket, az Emotion-t. Közben az Emotion-t visszajelzésére várva a hallgatóktól, elkészítették és kiadták a Geine című hatalmas melódiát. Persze a siker nem maradt el és elkezdtek özönleni a felkérések, többek között új remixek és több felvétel készítése iránt. Ezzel szinte beindult a "gépezet" és folyamatosan új melódiákat gyártottak.

Meghalt Michael Jackson

2009-06-27T01:16:00.000-07:00

Csütörtök délután meghalt Michael Jackson amerikai popénekes. A sztárt kómában találták meg a házában a kiérkező mentők, akik a kórházban még egy órán át próbálták újraéleszteni, sikertelenül. Az énekes halálát szívleállás okozta.Helyi idő szerint csütörtök délután meghalt Michael Jackson amerikai popénekes. A popsztárt előzőleg rohammentővel vitték kórházba, miután eszméletlenül találták Los Angeles-i házában.A Los Angeles Times szerint a mentőkhöz 12:26-kor érkezett be a telefohívás az énekes otthonából. Mikor a mentők kiérkeztek hozzá, már nem lélegzett - írta a Los Angeles Times Steve Ruda mentőparancsnokra hivatkozva. A lap szerint Jackson már a mentők kiérkezésekor kómában volt: az orvosok megpróbálták újraéleszteni, majd egy Los Angeles-i kórházba vitték. Az énekes halálát két órával később, 14.26-kor állapították meg - erősítette meg a Los Angeles Times kórházi forrásokra hivatkozva.
A popsztár halálának pontos körülményei a Los Angeles Times szerint továbbra is tisztázatlanok. A helyi rendőrség rablási és gyilkossági csoportja vizsgálja az ügyet; ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy bűncselekményre utaló jel merült fel, a kiemelt fontosságú személyeknél minidig így járnak el.

Egy névtelenül nyilatkozó családtag szerint előfordulhat, hogy a popsztár halálát "túl nagy adag morfium" okozta, mint mondta, korábban is tartottak attól, hogy az énekes túl sok fájdalomcsillapítót szed - írja a brit Telegraph. Több lap arról számolt be, hogy a rendőrség keresi Jackson orvosát - aki állítólag a sztár házában élt, és gondoskodott a kezeléséről -, beszélni szeretnének vele, de egyelőre nem találják. A Los Angeles Times azt írja, a rendőrök vizsgálják a házban talált gyógyszereket, egyelőre nem tudni, hogy az énekes bevett-e valamit halála előtt.

Michael Jackson három gyermeket hagyott maga után. A tragédiát követően a család nagy része Jackson nővérének, La Toyának a birtokára menekült, ahol rendőrök őrzik a környéket a várható rajongói-roham elől. Ám Jacko édesanyja, valamint La Toya csak azt követően távozott a kórházból, hogy Michael testét elszállították. A(z) UCLA Medical Center előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy gyászolják kedvencüket. A rajongók még a halottkém nyilatkozata után sem hitték el, hogy a legenda eltávozott, pedig a szakértő két órával a halál beállta után jelentette be a tragédiát. A különböző fórumokat sztárkomment-áradat lepte el, többek között Arnold Schwarzenegger, Didy és Miley Cyrus is megdöbbenését fejezte ki. A magyar származású mentalista, Uri Geller évtizedekre visszamenő barátságot ápolt Michaellel. A híresség a CNN-nek nyilatkozott: "Még mindig próbálom megtartani a reményt, hogy Michael él. Számomra hihetetlen, hogy már nincs velünk!" Madonnát szintén szoros barátság kötötte össze az idollal, az énekesnő sajtónyilatkozatában elárulta, képtelen abbahagyni a sírást, és lélekben az eltávozott hozzátartozóival van.

A legenda élete folyamán megjárta a poklok-poklát. Bőrét a fájdalmas plasztikai műtétek ellenére is kifehéríttette, és meglehetősen nehezen dolgozta fel a népszerűségével járó nyomást. Ráadásul az évek során számtalan egykori munkatársa beperelte, többek között az a John Landis is, aki a Thriller és a Black And White című klipjeit rendezte. A filmes ugyanis részesülni akart a Broadway-en bemutatott Thriller című musical nyereségéből. A férfi a halálhír hallatán a TMZ-nek nyilatkozatot küldött, amelyben hálát ad a sorsnak, amiért Michaellel dolgozhatott, és tragikus sorsúnak titulálta az énekest. Landis szerint az idolnak nyugtalan és bonyolult élete volt.

2003-ban Jacksont egy 14 éves fiú molesztálásának vádjával letartóztatták. Öt hónapos persorozat után végül az esküdtszék minden vádpontban ártatlannak ítélte. Ám a meghurcoltatást követően Michael bezárkózott, és szinte remeteként élte az életét. Vagyonát felélte, az idei koncertsorozattal állítólag anyagi biztonságot szeretett volna teremteni magának, és gyerekeinek. Lisa Marie Presley-t (Elvis lánya, Jackson egykori felesége) sokkolták a hírek. Michael Levine, a sztár egykori szóvivője azonban nem lepődött meg a tragikus híreken. Ugyan az újságíró mélységesen sajnálja munkaadóját, szerinte várható volt, hogy a rengeteg feszültség miatt Michael szíve feladja a harcot.

Michael Jackson 1958 augusztus 29-én született Indiana államban. Karrierje 6 éves korában, a világ legsikeresebb családi zenekarával, a Jackson 5-val kezdődött. Első szerződésüket követően négy sikerdalt is megjelentettek, lemezeikből több, mint 100 millió kelt el. Korábban sohasem volt fekete együttes ennyire sikeres. Majd Michael 1979-ben szólókarrierbe kezdett, és dalaival meghódította a Földkerekség összes slágerlistáját. Az 1982-ben kiadott Thriller című lemeze minden idők legtöbb példányban eladott albuma lett, 104 millió példányt értékesítettek belőle. Az énekes összesen 13 Grammy-díjat kapott. Jackson rengetegett tett a világbéke, és a feketék elfogadása érdekében. Kivételes tehetségével, és kisugárzásával több millió ember példaképévé vált.

Vision Talk-Dirty Italo Disco

2009-06-15T05:19:00.001-07:00

A Svéd hibrid csapat végre megjelentette az új albumát, amely -számomra- hozta is azt az elvárt populáris dallamvilágot melyeket már tavaly is megismerhettünk tőlük.
Igaz, hogy ezeket a számokat a honlapjukról lehetett letölteni demóként 320-ban, de az új albumon ezek a számok semmivel sem lettek hosszabbak, illetve nem lettek
"turbósítva" sem.
Egy demóról azt hinné az ember, hogy az előzetes a rajongóknak, afféle reklám, és a végső stádiumban jobb lesz (esetleg rosszabb), de itt valószínűleg úgy találták a
készítők, hogy már nem bíbelődnek vele tovább.
Ettől függetlenül az album igen dallamosra sikerült, bár az énekesnek még van mit csiszolnia a hangján, de összességében az album megéri a pénzét.
Hasonlítani semmihez nem lehet, szinte mindenhonnan "összelopkodták" a stílusokat a zenéikhez. Van ebben dallamos spacesynth, italodisco, Depeche Mode, Yazoo etc...
féle szintetizátoros hangorkánok kavalkádja.
Ha pontoznom kellene akkor egy erős 6-os lenne a 10-es skálán.
Érdemes beszerezni!

Armin Van Buuren

2009-06-15T02:47:00.000-07:00

Armin van Buuren (1976. december 25.) trance zenei producer és DJ. Armin Hollandiában, Leiden városában született, de Koudekerk aan den Rijnben nőtt fel. 2007-ben a DJ Mag magazin Top 100 Dj szavazásán az első helyet szerezte meg, ezzel ő lett 2007-es év DJ-je. Armin szenvedélyének, a zenének már fiatal korában átadta magát. Minden pénzét lemezekre költötte. 10 éves volt, amikor édesanyja szert tett egy számítógépre. „Kölyökként írogattam a saját Basic programjaimat, a technikáját akkor tanultam meg”. A következő állomás a barátainak készített kazetták voltak, amiket egy olcsó magnó-felszereléssel csinált meg. Mixelni is ezen kezdett el tanulni, amikor felfedezte, hogy a nagybátyja a számítógépén különböző szekvenciákkal kísérletezik. „Csodáltam, amit csinált, attól a pillanattól fogva a zeneírás rabjává váltam”.
A 90-es évek elején ugyan Armin még fiatal volt ahhoz, hogy klubokba járjon, de tudta, hogy mi szól odabent. Hiszen Hollandiában akkor már a rádiók is játszották a dance slágereket. „Azonnal beleszerettem a műfajba – ebbe a lázadó hangzásba, ami olyannyira különbözött a 80-as évek 'gyönyörű' dalaitól”. Azt mondja, hogy leginkább az elektronikus zenei úttörő Jean Michel Jarre (aki bámulatos vizuális effektjeiről és az új utat mutató szintetizátor hangzásról lett ismert) volt rá hatással, ugyanúgy mint Ben Liebrand holland producer, aki később segítette őt a mixelésben és az alkotásban is. Armin hamarosan kitört: a következetes kiállásokkal megírt számai a világon mindenütt megjelenő válogatások díszei lettek. Ráadásul a dj-meghívások is szép számmal gyülekeztek. Annak ellenére, hogy zenei pályája már ilyen fiatalon elkezdődött, Armin úgy gondolta, hogy bölcs dolog lenne valami mást is csinálni arra az esetre, ha a dj-skedés nem jönne össze. Ezért jogot kezdett tanulni. Tulajdonképpen még állásajánlatot is kapott egy joggal foglalkozó cégtől, de azt válaszolta, hogy ez nem igazán az ő területe, habár elismerte, hogy jól néz ki öltönyben...
Elkerülhetetlen volt, hogy tanulmányai utolsó éve hosszúra nyúljon. Óráit csak zsonglőr mutatványok árán tudta összegyeztetni egyre mozgalmasabbá váló napjaival. Ismertsége egy meteor sebességével szárnyalt a magasba: sikeres produkcióival és remixeivel, illetve a boldog partyarcok ezreivel zsúfolt klubbok zsongásával hétvégéről hétvégre. Három év kellett, hogy lediplomázzon, de a rá jellemző kitartással végül is befejezte.
Armin élesre csiszolt hangzása debütáló albumán, a "76"-on hallható, amiért a tekintélyes Dancestar Award-on a ”legjobb új művész album„ díjra jelölték 2004-ben. A 2005 végén kiadott "Shivers" című albummal dalszerzőként is bizonyított, majd 2006-ban kiadott egy Best of-ot, mely a "Ten Years" címet kapta, melyen olyan dalok találhatóak, mint a Who is watching, a Blue fear, vagy épp a Burned with desire, melyek nagyon jól lefogják Armin ízlés-dallamvilágát. Egyenes, ám különlegesen lüktető Club-os hangzás, lágy vokállal és visszhanggal, mindezt "zúzós" kiállásokkal és groove-okkal megspékelve.

A holland DJ/producer 2007-ben megkapta a világ legjobb DJ-jének járó elismerést a szakma Oscarjának számító Dj Mag Top 100 díjkiosztón. A több, mint 350 000 szavazó véleménye azt mutatja, hogy albumai, mixlemezei, évek óta hallható rádióműsora A State Of Trance (melyet több, mint 40 rádió sugároz és közel 6 millió ember hallgatja hétről-hétre a világ minden pontján) az évtized vége felé közeledve az elektronikus tánczene egyes számú figurájává tették őt. Ugyan a trance tette őt naggyá, mégsem érzi, hogy a műfaj fogságában vergődne. "Az emelte ki a trance-t a többi műfaj közül, hogy képes magába olvasztani electrót, minimalt, bármit... Egy rakás meghatározás létezik a trance-re, de számomra ez továbbra is csak dallamos elektronikus zene marad, ami lehet bármi a progresszívtól a technóig. A lényeg, hogy ne légy a saját stílusod rabja, ne korlátozd a kreativitásod!" - nyilatkozta. És ez a hitvallás süt minden produkciójából, ennek köszönheti, hogy legutóbbi 12 megjelenése egytől egyig a holland TOP 40-ben végezte, hogy az Armin Only néven futó megapartijain pedig rendre több mint 10.000 rajongó gyűlik össze. A State Of Trance című rádióműsorát, hetente csütörtökön, pedig több mint 6 millióan hallgatják világszerte.
Idén tavasszal adta ki 3. studióalbumát, melyet "Imagine" névre keresztelt, amelyen olyan énekesnők vokáloznak, mint Sharon Den Adel, Jennifer Rene, vagy éppen Audrey Gallagher. Az album, megjelenését követően, egyből a holland lemezeladási lista 1. helyén nyitott.
Diszkográfia

Albumok (Szóló)
2003 76
2005 Shivers
2006 10 Years (válogatás)
2008 Imagine

Mixalbumok
2003 Universal Religion: Chapter One
2004 A State of Trance 2004
2004 Universal Religion 2004: Live from Armada at Ibiza
2005 A State of Trance 2005
2005 A State of Trance Year Mix 2005
2006 A State of Trance 2006
2006 A State of Trance Year Mix 2006
2007 A State of Trance 2007
2007 Universal Religion 2007: Live from Armada at Ibiza

2007 A State of Trance Year Mix 2007

2008 A State of Trance 2008

2009 A State of Trance 2009

2009-06-15T01:45:00.000-07:00

Ernesto-R-Evolution...

Vártam már nagyon Ernesto új albumát. Nagyon kíváncsi voltam, hogy az első "ingyenes" bemutatkozó album után tud-e újat hozni Ernesto a komponálásokból "megizzadt" és végeredményként a hallgatóhoz eljuttatni azt, amit ő tulajdonképpen szeretne, aki ha megfizeti az albumát ugyanazt "hallja" amit Ernesto sok munkaóra, billentyűkoptatással és VST programokkal elképzelt. A végeredmény: az Audioenergy gondozásában végre korongra égették Ernesto első "igazi" albumát. Éppen valamilyen zenét hallgattam, amikor csengetett a postás és meghozta a lemezt! Persze tudtam már, hogy néz majd ki maga az album, mert virtuális jóbarátom már hetekkel ezelőtt mutatott róla képeket.
A borító nagyon szépen, ha nem az egyik legszebben megtervezett spacesynth lemezborítók egyike! Allofmusic nem kis dicséretet érdemel eme alkotásáért, maga a borítóról szinte sugárzik, hogy ez nem akármilyen visszatérés és ez egy új evolúció, amit a kezünkben tartunk!

Ok! A borító csillagos ötös! Lementem az alsó szintre, ahol a Harman Kardon rendszer "várt" rám... Ajtó bezár, lemez a lejátszóban és a volume-t felnyomtam 50%-ra. Ez pont az a szint nálam, ahol még nem viszi le az ember fejét maga a hangorkán, de még minőségben tud úgy szólni, hogy minden hangra teljesen oda tudjak figyelni.
Az, hogy 2008-ban az Audioenergy nem képes tagek-el semmi infórmációt "ráégetni" az általuk kiadott albumokra már megszoktam, de ugyanakkor mégis idegesítő, hogy csak track sávokat jelez a rendszer. Mindegy, nem ez a lényeg, úgyis közben fogom a kezemben a tokot.
Elkezdtem hallgatni egyszer, kétszer, többször, visszatekertem egy-egy számot, majd újra és újra megismételtem. A felvétel minősége kiváló, nagyon szépen szól minden tartományban az album.
Ernesto szinte minden számáról sugárzik a hallgatósághoz a profizmusa! Nem szeretném most külön, számonként elemezni az albumot, de ez a lemez teljesen más, mint az első albuma volt! Ernesto hihetetlen fejlődésen ment keresztül, az új albuma annyira változatos, dinamikus, igazi dallamos melódiákkal teletűzdelt spacesynth zene a javából, amit mostanában nem nagyon volt alkalmam hallgatni. Egyszerűen szuper az egész album! Most sorolhatnék fel olyan nagy neveket is, mint Mark Vera, Stefan Bieri, Astralia - aki szerintem mást nem tud, mint mást fikázni, de a zenéiből hiányzik az igazi odaadás-, vagy éppen Jan Schipper-t, akik egyszerűen nem tudnak semmi újat hozni a már -véleményem szerint- így is teljesen kifacsart spacesynth zene csodálatos világából.
Ernesto-nak sikerült - meg több más új projektnek is, de az nem ide tartozik - és ezért óriási gratuláció a srácnak, és ezt nem azért írom, mert Ernesto szinte már az isdmusic fórumon családtagnak számít, hiszen az első albuma megjelenésekor is ilyen jó volt köztünk a viszony, mégis elhatároltam magam ettől és több számát is kritizáltam, de mint írtam is akkor, az a saját egyéni véleményem volt. De...
Ezt az új albumot viszont még távolról sem lehet kritizálni, mert annyira lehengerlően izgalmas, példanélküli zenéket komponált Ernesto, hogy többször az államat kellett felmosni a padlóról. Hihetetlenül egyedüli hangzásokat vitt bele minden számába, ami többször inkább a nagyon dallamos lágy spacesynth, italodisco hibrid felé kanyarodik, és pont ez benne a jó, mert a spacesynth lényege az dallamos szintetizátor zene! Minden spacesynth rajongó álma, hogy a megvásárolt spacesynth albumon ilyen zenéket hallgasson. Mint írtam, nem elemzem számonként az albumot, de van több nagy kedvencem is, melyek a mai spacesynth "társadalom" kínkeservesen megkomponált zenéit simán a földbe tapossák (Dream Maschine, Starry Night pl), és ettől igazi profi Ernesto, hogy hamar összeáll a fejében az igazi, belevaló dallamos melódia, vagy akár több is!

Gratulálok Ernesto-nak és Allofmusic-nak (dio), hogy ilyen remekművet sikerült alkotni és senki nem fog csalódni, ha ezt az albumot már a sajátjának tudhatdja be!!!

KEN LASZLO - "DANCING TOGETHER

2009-06-15T01:32:00.000-07:00

NEW KEN LASZLO SONG : "DANCING TOGETHER" 6:37 2009

2009 Március 18-án, ami ugye elég nagy hír és egyben kellemesen meglepő az italodisco kedvelőinek, hogy KEN LASZLO kiadta új maxi felvételét!

Maga a zene a DANCING TOGETHER rettenetesen dallamos igazi régi szép időkre emlékeztető italodisco a javából, mely stilúsban talán inkább a TONIGHT hangszerelése áll közel hozzá.

Először nem akartam elhinni, hogy KEN LASZLO újra "beköszörülte" a torkát és több mint 50 évesen, alig észrevetően hozza a régi formáját. Nagyon kellemes csalódás ez nekünk!

3 változatban hallhatjuk az új számot tőle a megjelent maxin, és pluszban még felrakták az eredeti első megjelenésű 1983-as HEY HEY GUY című slágert is, ezen a ritka felvételen hallhatjuk MARC TORRE (MARK TOWER) hangját is.